Jó utat, Zsozé!

Megvívta utolsó csatáját és megpihent harcosunk. Nagy szíve volt a csapatnak, nagy zsenije a gyerekeknek – a legnagyobb móka mesterünk volt. Ahogy emlékezem rá, folyamatosan mosolygok, csak ilyen sztorik jutnak eszembe egyfolytában… persze én kicsit másként látom a világot egyébként…


